HEGYESHALOM

".. mit köszönhetek az iskolának? ...mindent!
a tudás szomját, az ismeret ízét,
a nemes dolgok szeretetét,
a bírálat magunkon is túlemelkedő szabadságát..."
(Gyergyai Albert)

Az iskola az emberi személyiségformálás egyik legnagyobb műhelye. Egész nemzedékek életminősége, életvitele függhet attól, hogy mit kapott egykori iskolájától útravalóul nemcsak tudásban, hanem szemléletben is. A későbbiekben ettől függhet az iskola - nagyközségünk esetében - az egykori gimnázium megítélése is. Nagy a veszélye annak, hogy az ember mindent jelen környezete, a mostani viszonyok szerint ítéljen meg. A régi iskolák képét is legtöbbször a maiak szerint szokta megalkotni. Ha gimnáziumra gondol nagy létszámú, városi intézmények képe idéződik fel előtte. Csak azok tudják elképzelni, hogy milyen is volt egy nagyközségi középiskola, gimnázium élete, akik annak mindennapjait élték, részesei voltak az iskola elfogadtatásának szűkebb és tágabb környezetében, akik ismerték és értették, hogy miért és milyen körülmények között alapították egykori iskolájukat. Hegyeshalomban a középiskola létrehozását az indokolta a hatvanas években, hogy egészen más volt a demográfiai helyzet, mint ma.

Az előzmények... Polgári iskola 1937-1948

A polgári iskola megalakítására vonatkozó elképzelés 1930. óta felmerült Hegyeshalomban. "Oroszvártól Mosonszentjánosig a tanulni vágyó gyerekek csak a legnagyobb nehézségek és áldozatok árán juthattak ahhoz a tudáshoz, amelyre ma már minden kisiparosnak, kiskereskedőnek, de gazdának is szüksége van - írta az első tanév eredményes lezárása után a Mosonvármegye - ehhez jön a sok tisztviselőgyerek Hegyeshalomban. Jól jött a helyi törekvések alátámasztására Homan Bálint kultuszminiszter 1934-ben előterjesztett-a magyar középiskolák reformjáról szóló- törvényjavaslata: nemzeti irányú és nemzeti jellegű műveltséget adni a magyar ifjúságnak."

1937-ben a "Polgári Iskola Fenntartására Alakult Kultúrtársulat - Hegyeshalom" alapította meg nagyközségünkben a polgári iskolát, mint középfokú oktatási intézményt. A Hegyeshalmi Társulati Koedukációs Polgári Fiú- és Leányiskola tíz tanéven keresztül működött községünkben, az utolsó tanév az 1947/48-as tanév volt.

Az iskola működése alatt elismert szinten biztosított nevelést, gyakorlatias középfokú oktatást a környék gyerekei számára. Az iskola évkönyveinek adatai szerint fennállása alatt majd 1600 tanuló tanult az iskolában.

Volt tehát előzménye a középfokú oktatásnak Hegyeshalomban, hiszen nagyközségünk polgársága polgári iskola formájában középfokú oktatást hívott életre.

Általános Iskola és Gimnázium 1964-1979

Megyei tanácsi határozat alapján alakult meg nagyközségünkben a gimnázium az 1964/65-ös tanévtől. Az iskola megszervezésére Pósa József igazgató úr kapott megbízást. A gimnázium az általános iskolával közös igazgatásúként, Általános Iskola és Gimnázium néven működött. Az intézmény, mint "befogadó" középiskola körzeti beiskolázásra épült, felmenő rendszerben érte el teljes vertikumát. Így teljes tantestülete és tanulólétszáma az 1967/68-as tanévre alakult ki. Ebben a tanévben 116 tanuló tanult a négy osztályban, az óraadókon kívül 6 tanár vezetésével.

 

A volt gimnázium épülete

A gimnázium általános tanterv alapján működött kezdetben 5+1-es oktatási formában (egy nap mezőgazdasági gyakorlat). Az 1968-as tanévtől az egy napos mezőgazdasági gyakorlatot heti két órás gyakorlati foglalkozás váltotta fel:a fiúknak villanyszerelés, a lányoknak szabás-varrás formájában.

A felnőtt lakosság körében is élénkülő érdeklődés mutatkozott a nagyközség gimnáziumában való továbbtanulás iránt. Ezért 1965-ben megindult a felnőttoktatás is levelező tagozat formájában. A gimnázium differenciált fejlesztésre irányuló képzésével, légkörével, a tanórán kívüli lehetőségek hatékony kihasználásával sikeresen juttatta el az érettségi vizsgákig tanítványait:

Érettségizett tanulók száma

A gimnázium a kötelező tanórai foglalkozásokon kívül igyekezett a tanulók számára sokrétű tanórán kívüli programot biztosítani: szakkörök, sportkörök, klubdélutánok, gimnáziumi bálok, tanulmányi kirándulások, sport- és tanulmányi versenyek, iskolarádió, a nagyközség ünnepi rendezvényeihez való kapcsolódás.

A legsikeresebb talán a népi tánccsoport volt. Az 1968-ban alakult csoport Pozsgai László vezetésével működött. A csoport megalakulása után sikerrel mutatkozott be a Középiskolai Kisfaludy Napok rendezvényein, mely rendezvényeknek évről-évre rendszeres résztvevője volt. " A csoport alapító tagjai között voltak: Hérics Mária, Schrott Ferenc, Leszkovich József és Ferenc, Tarczi József, Józsa László, Máté Zsolt, Franek Ferenc, Szokoli Sándor, Nagy László, Malinerits Judit, Lidit Erzsébet, Román Margit, Galambos Erzsébet, Kiss Katalin, Vennesz Gizella. A korban második táncos - garnitúrából emlékezetes maradt Papp Judit, Kollár Lívia, Horváth Gabriella, Schmitzhoffer Katalin, Kis Elvira, Kajtár Katalin, Horváth Mária, Oláh Csaba, Kollár Csaba, Pósa Attila, Dér Lajos, Király László, Borbély Lajos és Attila, Válóczi András, Illés Emília, Madaras Ilona." A tánccsoport eredményes munkáját a Kisfaludy Napokon szerzett arany- és ezüst fokozatok sora jelzi, valamint az Országos Diáknapokon elért sikerek. Emlékezetesek voltak a csoportnak a nagyközség részére szervezett néptánc bemutatói, melyeken nem egy esetben a Rajkó- zenekar adta a zenekíséretet. Néhány táncos a gimnázium befejezése illetve a tánccsoport megszűnése után tovább táncolt: Kollár Csaba a Baranya táncegyüttesben, Hurtik János és Illés Emília az Óvári Gazdászban, Franek Ferenc és Tarczi József a Rába táncegyüttesben.

Annak megfogalmazására ösztönöz a működés másfél évtizede, hogy: nem volt hiába a vidéken eddig nem jellemző kísérlet: a gimnázium működtetése. Hiszen községünk gimnáziuma 306 diák kezébe adott érettségi bizonyítványt a nappali tagozaton, 244 tanuló pedig levelező tagozaton jutott el az érettségi bizonyítványhoz.
A végzettek közül többen jutottak felsőfokú intézményekbe. S vannak köztük okleveles mérnökök, jogászok, pedagógusok. S a többiek pedig valahol, valamilyen poszton az érettségi adta általános tájékozódási készség segítségével jobban megállják helyüket. És az sem egészen elhanyagolható tény, hogy a középiskola jelenléte - ha átmenetileg is - kedvezően alakította a község kulturális arculatát, színt vittek a gimisek nagyközségünk életébe. A Mosonszolnokról, Rajkáról, Levélről, Bezenyéről, Jánossosorjáról bejárók, a Mosonmagyaróvárról jövők - mind új színfoltot jelentettek a gimnáziumi osztályok közösségeiben és színesítették a település kulturális rendezvényeit is.

Az 1978/79. tanév ballagási ünnepségén felsorakozó utolsó gimnáziumi osztály tanulóinak szeméből kiolvasható: ők búcsúznak most, és búcsúztatnak is. Velük végleg megszűnik a gimnázium Hegyeshalomban.
A gimnázium működése a névsor utolsó tanulója érettségi bizonyítványának megírásával megszűnt. A középfokú iskola szellemi és tárgyi vagyona - tanárai, szemléltető eszközök, bútorzat, - az eddig közös igazgatású általános iskolához kerültek. Innen nőtt ki, s oda is érkezett vissza.

Az iskola és benne a pedagógus mindennapi tevékenységével emberi sorsokat befolyásol, sok esetben el is dönthet azokat. Ennek felelősségét hordozta a hegyeshalmi Általános Iskola és Gimnázium. Ennek volt tudatában 15 éves fennállásának mindennapjaiban ez a középiskola, s ennek szellemében igyekezett formálni, alakítani iskolai kultúráját, pedagógiai rendszerét, gyakorlatát.
Nehéz, de szép éveket élt meg 15 éves működése alatt az intézmény, hiszen kezdetben - alakuló iskolaként - el kellett fogadtatnia magát szűkebb, tágabb környezetével. A nagy iskolák árnyékában kellő önbizalommal kellett teljesíteni a küldetést. S ehhez egyetlen eszköz állt rendelkezésre: az iskola belső világa, erkölcsi értékrendje. Arra törekedett, hogy tanuló- és emberközpontú legyen, hogy egymás elfogadására, szeretetére épüljön. Azon munkálkodott az iskola elkötelezett, hívatás szerető tantestülete, hogy tanítványainak olyan értékőrző és értékálló tudást adjon át, amely alapja az önálló gondolkodásnak, a mindenkori erkölcsi helytállásnak. S ebben partnerek voltak a mindenkori tanulók.

Sikerült mindezt megvalósítania a hegyeshalmi gimnáziumnak? Mondjanak erről ítéletet a legilletékesebbek: az iskola egykori diákjai.

Összeállította:
Szőcs Tibor
ny. általános iskolai igazgató,
a gimnázium egykori tanára

A dokumentum world formátumban letölthető innen: